Fogalomtár

Kognitív térkép

Mi a(z) Kognitív térkép?

A kognitív térkép eredetileg a pszichológia fogalma, amely azt a mentális ábrázolást írja le, amelyet az emberek vagy az állatok a környezetükről alkotnak. A menedzsmentben és az MI-ben olyan grafikus modelleket is jelent, amelyek a fogalmakat csomópontokként, ok-okozati kapcsolataikat pedig súlyozott nyilakként ábrázolják, például a „fuzzy kognitív térképek”. Az ilyen térképek segítenek a szakértői tudás strukturálásában és forgatókönyvek feltárásában, például abban, hogyan hatnak az árváltozások a keresletre és a készletszintekre.

Témák

tudásmodell
oksági viszony
pszichológia

Próbálja ki a KI.ordót

Ügynökök, munkafolyamatok és sablonok egyetlen munkaterületen – ingyenes, 24 órás demó.

Demó indítása

← Minden fogalom

Kapcsolódó fogalmak

Tudásmérnökség

A tudásmérnökség a szakértői tudás rögzítését, rendszerezését és előkészítését foglalja magában, hogy az informatikai rendszerek használni tudják. Eredetileg a szakértői rendszerek szabályaira összpontosított; ma gyakran az a fő feladat, hogy a kézikönyvekben, folyamatleírásokban és az emberek fejében szétszórt tudást dokumentálják, hogy az MI-ügynökök megbízhatóan válaszolhassanak belőle. Ehhez világos struktúrák, naprakész források, meghatározott felelősségek és a feltárt hiányosságok pótlása tartozik.

Tudásmenedzsment
Tanácsadás
+1

Sablon

Ontológia

Az informatikában az ontológia egy szakterület formális modellje, amely egyértelműen meghatározza a fogalmakat, azok tulajdonságait és a köztük lévő kapcsolatokat. Ez lehetővé teszi, hogy az emberek és a gépek egységesen értelmezzék az adatokat, és következtetéseket vonjanak le belőlük. Az ontológiák számos tudásgráf, szemantikus keresőrendszer és adatintegrációs projekt alapját képezik. Példa: egy termékontológia kimondja, hogy az „e-kerékpár” egy „kerékpár”, és van „akkumulátora”.

tudásmodellezés
szemantika
+1

Ok-okozati következtetés

Az ok-okozati következtetés (causal inference) azokat a módszereket foglalja magában, amelyekkel az adatokból ok-okozati összefüggések vezethetők le, nem pusztán korrelációk azonosíthatók. Olyan kérdésekre felel, mint: „Mi történt volna, ha nem hozzuk meg ezt az intézkedést?”. Eszközei közé tartoznak a randomizált kísérletek, például az A/B-tesztek, az oksági gráfok és a megfigyelési adatokra alkalmazott statisztikai technikák. Példa: annak ellenőrzése, hogy egy kedvezménykampány valóban növelte-e az értékesítést, vagy az idényjellegű okokból amúgy is nőtt volna.

Statisztika
ok és okozat
+1

Bayes-hálók

A Bayes-hálók olyan grafikus modellek, amelyek a változókat csomópontokként, valószínűségi függőségeiket pedig irányított nyilakként ábrázolják. A Bayes-tétel segítségével megmutatják, hogyan változtatják meg az új megfigyelések más események valószínűségét. Példa erre a diagnosztikai támogatás: a megfigyelt tünetekből a legvalószínűbb ok becslése. Erősségük az átláthatóság és a bizonytalan vagy hiányos adatok kezelésének képessége.

Valószínűség
Grafikus modellek
+1