Fogalomtár

MI-szabályozási keret

Mi a(z) MI-szabályozási keret?

Az MI-szabályozási keret azokat a törvényeket, szabványokat és felügyeleti struktúrákat foglalja magában, amelyek az MI fejlesztését és használatát szabályozzák. Az EU-ban a központi jogszabály az MI-rendelet (az (EU) 2024/1689 rendelet), amely kockázatalapú megközelítést alkalmaz: a tilalmak 2025 februárja óta, az általános célú MI-modellekre vonatkozó kötelezettségek 2025 augusztusa óta, az átláthatósági kötelezettségek pedig 2026 augusztusa óta alkalmazandók. A „Digital Omnibus” ((EU) 2026/1744 rendelet) nyomán a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó kötelezettségek 2027. december 2-tól vagy 2028. augusztus 2-tól alkalmazandók (2026. októberi állapot szerint; nem jogi tanácsadás).

Így segít a KI.ordo

A KI.ordo „EU MI-rendelet” oldala összefoglalja az MI-t használó vállalkozások kötelezettségeit és határidőit, és bemutatja, hogyan segít a KI.ordo.

További információ : MI-szabályozási keret

Témák

  • Szabályozás
  • EU AI Act
  • Compliance

Próbálja ki a KI.ordót

Ügynökök, munkafolyamatok és sablonok egyetlen munkaterületen – ingyenes, 24 órás demó.

Demó indítása
← Minden fogalom

Kapcsolódó fogalmak

MI-felügyeleti hatóságok

Az MI-felügyeleti hatóságok az MI-szabályok betartását ellenőrző állami szervek. Uniós szinten az Európai Bizottság MI Hivatala koordinálja az MI-rendelet végrehajtását, és felügyeli az általános célú MI-modelleket. Németországban a KI-MIG végrehajtási törvény (2026. július 29. óta hatályos) a Szövetségi Hálózati Ügynökséget (Bundesnetzagentur) teszi központi piacfelügyeleti hatósággá, míg az ágazati felügyeletek, például a BaFin, továbbra is illetékesek. A Digital Omnibus értelmében a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó kötelezettségek csak 2027 decemberétől vagy 2028 augusztusától alkalmazandók (2026. októberi állapot szerint; nem jogi tanácsadás).

  • Szabályozás
  • EU AI Act
  • +2

Adatvédelmi előírások

Az adatvédelmi előírások a személyes adatok kezelését szabályozó jogi normák. Az EU-ban az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) a legfontosabb keret; egyebek mellett minden adatkezeléshez jogalapot, adattakarékosságot, az érintettek felé való átláthatóságot és a szolgáltatókkal kötött adatfeldolgozási szerződéseket ír elő. MI használatakor a szervezeteknek tisztázniuk kell, milyen adatok kerülnek a bemenetekbe, a tudásforrásokba és a naplókba, és hol dolgozzák fel őket.

  • GDPR
  • adatvédelem
  • +1

MI-etika

Az MI-etika az MI fejlesztését és használatát övező erkölcsi kérdésekkel foglalkozik: méltányosság és diszkrimináció, átláthatóság és magyarázhatóság, adatvédelem, a hibákért viselt felelősség, biztonság, valamint a munkára és a társadalomra gyakorolt hatások. A szervezetek számára irányelvekben, kockázatértékelésekben, emberi felügyeletben és az MI korlátairól szóló őszinte kommunikációban válik konkréttá. Példa: egy önéletrajz-szűrő eszköz bevezetése előtt ellenőrzik, hogy nem hozza-e hátrányba bizonyos csoportokat.

  • etika
  • Illetékesség
  • +1

Megfelelőségi jelentéstétel

A megfelelőségi jelentéstétel (compliance reporting) annak rendszeres, nyomon követhető dokumentálása, hogy egy szervezet megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, a szabványoknak és a belső szabályzatoknak. Egy jellemző jelentés rögzíti az időszakot és a hatókört, az egyes követelmények állapotát, az eltéréseket, valamint az intézkedéseket felelősökkel és határidőkkel. Bizonyítékként szolgál a vezetés, a felügyelőbizottságok, a könyvvizsgálók vagy a hatóságok számára, például az adatvédelem vagy az információbiztonság területén.

  • megfelelőség
  • jelentés
  • +1
Sablon